Szabadegyházak Szövetségének történelmi áttekintése, kapcsolatrendszere

Az 1895-ben kiadott vallásszabadsági törvényt 1921-ben megerősítették, miszerint: ?Magyarország minden lakosát megilleti az a jog, hogy bármely hitet, vallást, vagy hitvallást nyilvánosan vagy otthonában szabadon gyakoroljon, amennyiben ezeknek gyakorta a közrenddel és a jó erkölcsökkel nem ellenkezik.?(XXXIII. tc. 55. cikkely) A törvényt viszont sajátságosan értelmezték, mivel evangéliumi kisegyházak összejöveteli alkalmaira az alsó fokú hatóságok a politikai gyűlésekre vonatkozó utasításokat alkalmazták. Ezért az Evangéliumi Világszövetség magyar bizottsága 1936-ban elhatározta, hogy megalapítja a Magyar evangéliumi Szövetséget, amely a kis gyülekezetek, közösségek ügyes-bajos dolgait összefogottan képviselheti a hatóságokkal szemben. A mozgalmat egyesületként törvényesítették. Vezetői Dr. Kiss Ferenc, Udvarnoki András és dr. Somogyi Imre voltak. Az 1939. XII. 2-i BM-i rendelet a legtöbb szabadegyházi közösség működését betiltotta. Ilyen előzmények után ült össze 1942-ben néhány vezető: dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor Keresztyén Testvérgyülekezetek, Szécsey János Metodista szuperintendens- helyettes, dr. Somogyi Imre Baptista elnök, Michnay László Adventista elnök, Deák Viktor Ókatolikus Püspökhelyettes, Papp Kálmán Üdvhadsereg vezetője, és megállapodtak egy egyházi szövetség megalapításának lényeges kérdéseiben. A Magyarországi Szabadegyházak Szövetségét végül is 1944. október 10-én alakították meg hivatalosan és megbízták Dr. Kiss Ferencet, hogy a hatóságoknál, jogi- és magánszemélyeknél a Szövetség ügyében eljárjon, és azt képviselje. A Szövetség 1945 márciusában kiadott kiadványával lépett a nyilvánosság elé. A 19 oldalas emlékirat tartalmát címe foglalta össze: ?Új vallásügyi törvényt kérünk! Szabad államban ? szabad egyházat? Az állam 1945. július 30-án hivatalosan is engedélyezte a szabadegyházak működését. A szervezet többször fellépett a vallásszabadság biztosítása érdekében. Például 1950-ben, amikor Révai József népnevelésügyi miniszter a Magyar Dolgozók Pártja ülésén a kisegyházakat olyan szektáknak minősítette, amelyek az amerikai imperializmus szolgálatában állnak. Miután az alapítók közül páran meghaltak és Palotay Sándor az állam támogatásával átvette a Szövetség irányítását Dr. Kiss Ferenctől. Az alapítók mindegyik tagegyházat olyannak fogadták el, amilyen volt és kísérletet sem tettek megváltoztatásukra. Az új elnök egyetlen, erősen központosított egyházmodellt ismert csak, és fő céljának tekintette a közösségek szervezeti átalakítását. Az addig testületi vezetés helyett, egyszemélyes és bárdolatlan stílusú diktatúrát honosított meg. Az eredetileg konzultatív jellegű Szövetséget a tagegyházak fölött hatósági jogkört gyakorló, az államhatalom mindenkori egyházpolitikai szándékait gátlástalanul teljesítő, sőt sokszor túlteljesítő szervezetté torzította, és a puritán tagegyházakat megfertőzte a félelem, a bizalmatlanság, az ármánykodás szellemével. A Szövetség nevét Szabadegyházak Tanácsára változtatták. A kommunista érában az Állami Egyházügyi Hivatal a Szabadegyházak Tanácsát (SZET) is felhasználta, mint ahogy más egyházi főhatóságokat is arra, hogy a gyülekezeteket és a lelkészeket rábírják, hogy az állam elvárásai szerint cselekedjenek. Tehát a nyomásnak nem csak a Szabadegyházak Tanácsa, hanem minden püspöki hivatal ki volt téve. A rendszerváltáskor a SZET önkritikát gyakorolt és a tagegyházak a szervezet megreformálása helyett a megszüntetése mellett döntöttek. A múlttal való leszámolás tehát akkor megtörtént. Világossá vált viszont 1995-re, hogy szüksége van egy érdekvédelmi és érdekképviseleti szövetségre a magyarországi evangéliumi kisegyházaknak. Akkor jött létre az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV). Tagegyházai többsége több évtizede illetve 100-200 éve működnek hazánkban. A Szervezet nem tekinti jogelődjének a SZET-et. Szervezeti felépítése is teljesen más.

Egyházközi és társadalmi kapcsolatok

Az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége fontosnak tartja, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a történelmi keresztény nagy egyházakkal, a Magyarországi Ökumenikus Tanáccsal, az egyházi kérdésekkel foglalkozó kormányzati személyekkel, a Parlamenti Emberjogi, Kisebbségi És Vallásügyi Bizottságával, a média képviselőivel, ezzel képviselve a tagegyházaink, ill. felvállalva esetleg más evangéliumi kisegyházak érdekeit is.

A szabadegyházak szociális tevékenysége

Egyházaink a Szentírás tanítása alapján az Evangélium hirdetése mellett a társadalomban létszámarányukat messze túlhaladva igyekeznek segíteni a bajbajutottakon. A Metodista Egyházban kezdettől (1899-től) jelentős szociális munkát végeztek. 1916-tól Budapesten a Felsőerdősor 5. szám alatt fiú- és leányotthonokat, diakonissza egyesületet működtettek. 1923-ban Budakeszin vásárolt területen tüdőszanatóriumot, gyermekotthonokat, idősek otthonát létesített. Az államosításkor ezeket az intézményeket elvették az egyháztól. A rendszerváltás után 1991-ben nyitottak Kaposszecsőn idős emberek számára Márta-Mária Otthont. A Budakeszi Otthon is visszakerült 1995-ben az Egyház tulajdonába. Az intézményes szociális munka mellett börtönmissziót is folytatnak, szociális kasszát működtetnek, ruhasegélyeket osztanak. Az Evangéliumi Pünkösdi Közösségnek már az 1930-as években volt idősek számára szeretetotthona és árvaháza. 1987-ben avatták Kadarkúton Szeretetotthonukat. Az országban elsőnek létesítettek 1985-ben női rehabilitációs otthont szenvedélybetegek számára, Dunaharasztiban. Budapesten pedig a Cserkész utcában férfiak számára működik rehabilitációs otthon. Az Üdvhadsereg 1924-től 1949-ig működött Magyarországon és erőteljes karitatív munkát végzett. 1991 óta ismét elkezdte magyarországi munkáját. A következő intézményekben végez szeretetszolgálatot: - Új Reménység Háza (férfi szálló, 100 férőhellyel) - Válaszút Háza (női szálló, 24 férőhellyel) - Fény Háza(menedékhely bántalmazott anyáknak és gyermekeiknek) Ezen kívül rendszeresen végeznek ruhaosztást és meleg ebéd- és vacsoraosztást Budapesten, a Dobozi úton és a Moszkva téri metróállomásnál. A Szabadkeresztény Gyülekezet évtizedek óta patronál béna, vastüdős embereket. Azok a tagegyházak is, amelyek intézményesen nem folytatnak szociális munkát, rendszeresen végeznek gyülekezeteikben szeretetszolgálatot.

Oktatás

A Szabadegyházi gyülekezetek oktatási tevékenységére nem az iskolai hitoktatás, hanem a gyülekezeti vasárnapi iskolai oktatás jellemző. A rendszerváltás után főleg a Mahanaim Gyülekezet végzett és végez szervezetten iskolákban oktatást a Palánta misszión keresztül. Óvodája és általános iskolája 1992-től van Budapesten az Evangéliumi Pünkösdi Közösségnek. Ugyancsak ők működtetnek Keresztény Népfőiskolát, Debrecenben és Kecskeméten, valamint Teológiai Főiskolát, amely nyitott más felekezetű hallgatók számára is.

Gyermekprogramok

Egyházaink a hitoktatás mellett mindig is nagy figyelmet szenteltek a gyermekek szociális segítésének. Az árvák számára létrehozott intézmény mellett gyermeküdültetési programok, szegény családok gyermekeinek anyagi támogatása, szociális otthonokban élő gyermekek gyülekezeti vendéglátása mind-mind hozzátartoznak egyházaink e területen végzett szolgálatához.

Tisztelettel: